Jane Doe családja

Itten nálunk a panelba' van szemétledobó. A zember kimegy a zemelet közepén lévő ajtóhó', oszt ledobgya a zsákot. Lehetőleg összekötve, mán a zsák száját, hogy a csótányok se jussanak egybő' kajához, meg ne bűzölögjék ottan. A baj akkó keletkezik, ha valamelyik bolhapiszok agykapacitású köcsög eldugíccsaja ledobót. Olyankó le kell slattyogni a földszintre, kinyitni a kapukulccsal a lenti tárolót és saját kezűleg bedobni a szemetet a konténerbe. (Közben levegőt nem venni, szét nem nézni, céloz, tűz és iparkodni kifelé.)

Több mint 1 év után, péntek reggel esmént eldugult a rendszer. Ezt a szomszéd mammer hangos szentségeléssel konstatálta, majd beviharzott a lakásba, az ajtót szokásos módon jól bevágva, mert a kilincs az dísznek van. Mr. Doe épp pénzt ment el felvenni, hogy kifizesse a klímásokat, így el is felejtette, hogy kuka ügy (szituáció) van.

Délután vitte volna ki a kakis pelust, aztán csapott is a homlokára, hogy basszuskulcs, a ledobó eldugult, és kurva élet, hogy senki nem jelentette még be. Gyors telefon a diszpécsernek, hát persze, hogy mi vagyunk az elsők, de mivel jő a hétvége, így hétfőig nem lesz hibaelhárítás. Alapesetben az ember beleszarik, mert mi le tudunk a szeméttel menni a konténerhez is. Csakhogy...

Az a helyzet, hogy pár hete nem lehet bemenni a konténerhez, mert lecserélték a zárat valami oknál fogva. Átmenetileg. Addig a nagyobb terjedelmű szemetet - mert eredetileg ezért lehetett oda béjárni, hogy ami nem fér át a ledobó keresztmetszetén, azt így kell kidobni - az utcán, a kapubejáróban kell elhelyezni. Sanda gyanúnk szerint egyesek direkt nyitva hagyták a szeméttárolót, hogy a csöves haverok bekvártélyozhassanak oda (ahol a meleg, ott a bűz), csak ugye nem vagyunk mi hajléktalan szálló, plusz előszeretettel gyújtják fel eldobált dekkjeikkel a kukákat.

Lényeg a lényeg: most aztán lehet hordani 2 napon át az utcára a szemetet. Gyönyörű! Egy tízemeletes ház hétvégén fog termelni rendesen.

És most jön a hab a tortán: szombaton jönnek a kukások, ilyenkor a megbízott csocsesz kigurítja a konténert az utcára (szigorúan hajnali 5 után pár perccel, mert az úgy finom), aki ma hajnalban az üres konténerrel találta magát szemközt. Sebaj, gondolta, akkor ma bent marad! Így aki szerette volna kulturált módon lerendezni az érzékeny búcsút, azaz a most már megközelíthetetlenné vált konténerbe kívánta volna bedobni a zsákokat, pórul járt. Ezek közé tartozunk mi is, így szégyen ide, vagy oda, a szaros pelenkát az utcára rakjuk ki. 2008, Budapest. Az ész megáll és körülnéz.