Szombat: Sztrájkol a mosógép, nem indít mosási programot. Az első sokk után nekilátok kézzel kimosni a fontosabb fekete darabokat. Szerencsére a centrifugázás tökéletesen működik. A színes ruhákat beáztatom éjszakára.
Vasárnap: Reggel tesztelem, hogy az öblítő program is működik, így már csak a mosást végzem saját kezűleg. Minden babaszappan illatú. A szerviznek bejelentjük a hibát. Éjjel Pimpi telehányja az ágyát.
Hétfő: Lehányt holmi mosása, és az orvos meglátogatása, aki visszarendel bennünket másnap egy adag pisivel is. A gyerek amúgy egész jól érzi magát. Vacsorát már magától kér. De korán lefekszik, mert fáj a pocakja. Este 9 után már tele is hányja a vödröt. A szennyesről tussal csapatom le a kajamaradékot, aztán megy minden az áztatóba.
Kedd: pisi negatív, de a vaddisznóként vizsgáló dokker nem tudja a gyerek hasát betapintani, így irány a gyermeksebészet, vakbélgyulladás gyanú. Szerintem meg marhaság. A buszon gyakorlunk Pimpivel, hogyan is kell lazítani. Nehezen hiszi, hogy az orvosok csak vizsgálni akarják, nem az ételt kinyomni. Célprémiumként beígérek egy ikeázást. Így a szakrendelőben sikerül meggyurmázni a beleit, nincs vakbélgyulladása.Viszont másnap délutánig már gyerekorvos sincs, így kényszerpályára kerültünk. Pimpi eszik, iszik, nagyot alszik és nem hány.
Szerda: elmentünk moziba, hiszen a gyerek szerintem gyógyult, és nem fogok otthon unatkozni. A Bogyó és Babócára ültünk be a népnemzeti Urániába. A mozi hatalmas pénzpazarlás szerintem, a fiam szerint meg túl hangos. És nincs pattogatott kukorica. Mert ez nem amerikai mozi, nem zabálunk a nézőtéren. Viszont büfé sincs, mert az aulában külsős rendezvény van. Tanulság, legközelebb majd valamelyik butító plaza moziba megyünk. Sajnos a heti gyerekfilm-felhozatal nagyon tré, A Bogyó és Babóca meg a Csingiling közt választhattam. Délután megkaptuk az igazolást.
Csütörtök: A szerelő törli a hibát a programból. Átmenetileg használhatjuk a gépet. 1 hét, hogy beszerezze az új elektronikát. 52 ezrünkbe fog fájni, amúgy mechanikailag minden rendben.Plusz dicséretet is kaptunk, mert szépen karbantartott, tiszta az AEG-ünk. És nem vízköves, pedig nálunk sincs kalgonizálás. Férj sikerrel kimos minden göncöt.
Péntek: én elutazom az egyetemre, a gyerek az éjjel ismét hány.
Szombat: férj és a gyerek otthon lazulnak, én éjjel érkezem haza vidékről.
Vasárnap: kölyök jól van, most ismét 2 éjszaka nyugodtan alszik. Egyébként sem panaszkodik. Persze minden mozdulatára felriadok, független, hogy most ismét visszaköltözött a saját helyére.
Hétfő: mindenki elment a maga dolgozójába. Várakozó álláspont.
Ti mondtátok