Na, akkor a fogorvosi restanciámat is letudtam. 2 napot jegyeztettem elő, és ez pont elég is volt, hogy azt a két lyukat betömje a doktornő, meg a fogköveimtől is megszabadítson, a végén még kaptam egy kis polírozást és most csillog-villog a vigyorom, mint a Salamon töke.

Félév múlva megyek ellenőrzésre, addig meg szertartásosan mosom a fogam, fogselymezek, öblögetek, mert pl. nem szeretnék még egy bölcsességfogat tömetni. Nem, a tömés az nem fáj, de az injekció azért ütött. A fültőmirigyemig hatolt a fájdalom, amikor nyomult a szövetek közé az érzéstelenítő folyadék (a doktornő szólt, hogy jobban fog fájni, mint az előző napi). És délután se a fogam bizsergett, hanem az, ahogy a fog körül az állkapcsom meg lett krampácsolva - jaj, sajnos szűk az állkapcsom, a hátsó fogakhoz alig lehet férni, így rendesen ki kell tátani hozzá a pofámat, és amikor a kifeszített ízületet elkezdik nyomni, tolni, az hagy maga után némi kellemetlenséget. Mindegy, túléltem, szerintem a gyökérkezelés és a vésés biztos kellemetlenebb, ez csak egy apróság, aminek már vége. Arról nem beszélve, bár ez lenne életem legnagyobb szenvedése! :)

Mellesleg felvilágosított a doktornő, hogy nagy felületen érintkeznek a fogaim, így baromi nehéz a tisztításuk, ne hibáztassam magam a szuvasodás miatt. Azért abban bízom, hogy fogkő nélkül jóval könnyebb lesz a feladat.

És itt említeném meg azt, hogy felháborítónak tartom, ami az SZTK-ban megy fogászati prevenció címén. Igaz, ott 2 éve voltam utoljára, még a terhesség elején a kötelező szűrésen. Némi manuális fogkő leszedést akkor végzett a doki, de nem teljes körűt. Pedig a fogkő melegágya a fogászati problémáknak, és ha az nincs, akkor nagy valószínűséggel tovább van saját fogsora az embernek. És az ilyen-olyan fogkrémek, oldatok a meglévő fogkő ellen már nem hatnak, csak abban segítenek, hogy ne legyen még több.

Szerencsére nincs sok gond a fogaimmal. Még iskolafogászaton televágták a rágóim bő felét amalgámmal, a lelkembe pedig beépítették a konstans félelmet. Aztán 10 évig egy szuvas se volt. Huszonévesen tört le egy bölcsességfogam, amit azért kellett kihúzni, mert képtelenség volt úgy hozzáférni, hogy kipótolja a doki a hiányt. Majd újabb tünetmentes 15 év. Közben el-eljártam ellenőriztetni, de a fogkövekkel senki se foglalkozott, azt természetesnek vették, hogy van. Tavaly egy tömött fogamból tört ki egy darab és mivel 3 hónapos volt akkor Pimpi, nem mehettem SZTK-ba a szűkös időfaktor miatt, így 2 szoptatás között surrantam el a neten talált maszekhoz. És az a nő egy tündér. Sajnos utána hosszasan nem tudtam visszamenni, hogy az akkor talált 2 kezdő szuvasodást betömje, mert amikor Mr. Doe ráért, nem volt szabad időpontja. De most végre időben tudtam telefonálni!

Emékszem, amikor terhesen leszedte az SZTK-ban a vén doki a fogkövet, olyan megalázóan beszélt velem, hogy na most nézzem meg, mennyivel jobb érzés, meg nézzek a tálba, hogy mit köptem bele, kősziklákat... Hát basszus, ezért jártam ellenőrzésre, hogy csináljanak vele valamit, de csak a tömés, húzás srófra járt az agyuk, a fogkővel nem törődtek. Ha lyuk nem volt, akkor megdicsértek és viszlát. Nekem maszekra nem volt kidobandó pénzem.

Nem mintha most sok lenne, bár ahogy olvasgattam a neten, én egy kifejezetten baráti árban dolgozó orvos találtam. 25 ezerért csinálta a két esztétikai tömtést érzéstelenítéssel (ebből az egyik bölcsességfog volt), plusz az ultrahangos fogkő-eltávolítást teljes fogsoron polírozással.