Jane Doe családja

Pimpikém éjszakai légszomjas rohamai olyan menetrendet vettek fel, hogy karban nyugtatgatás, mászkálás és ringatás, mert a szoptatás gondolatára is ordítani kezdett. Megértem, kimerítő meló. Próbáltam, hogy miután elcsendesedett, az asztalra ültettem, hogy úgy szopizzon, akkor nem kell feküdnie, mert fekve nem kap jól levegőt, de nem jött be az ötletem, mert újra sírni kezdett.

Szóval történt az, hogy egész éjjel nem szopott, reggel már csomós volt a mellem, de csak az egyik oldalt szívta ki félálomban, a másikra be kellett üzemelnem a mellszívót. A lefejt tejet kanállal se, pohárból se fogadta el. Aztán a cicit se fogadta el. Jaj, istenem, más se hiányzott nekem! Szoptatással nyugtatás kilőve, folyadékpótlás kilőve, altatás kilőve. De nem adtam fel.

A soros délelőtti alváskor, amit ugye 10 perc ringatás és szigorúan le nem ülés vezetett be, majd 1 óra rajtam alvás követett (közben én is szenderegtem), egyszer csak forgolódni kezdett. Befektettem a szopis pózba és már tátotta is a száját. Jól teleszívta magát, az orra jól szelelt, nem kellett megtörni az idillt orrszívással (akkor cseszhettem volna az egész szoptatást, mert úgy már újra az ordítás jött volna). És aludt tovább, betehettem az ágyába, elmehettem pisilni, ebédelni. Hasonló eljárást alkalmaztam délután is, bő 30 perc alvás után meg mertem mozdítani, szopis pózba tettem, és már tátogott is.

Azt hittem, este majd alváshoz kéri a szopit. Hát nem, ringatni kellett. Elaludt, nem kelt fel, a mellem telt, a szívót előszedtem, de azért halált megvető bátorsággal azt gondoltam, hogy én most kipróbálom az álometetést. Pedig egy ágyában alvó és beteg gyereket ugye nem igazán szabad mozgatni, mert ha felriad, akkor lehet kezdeni a csitítást előről, viszont az esti pelenkája száraz volt, ha nem szopizik, akkor kezd a kiszáradás réme fenyegetni. Kivettem, és mákom volt, kajált rendesen, majd aludt tovább édesen.

Éjjel fél 2-kor kivételesen azért kelt és nem aludt tovább, mert nem volt olyan álmos. (Nappal ugye 3+2 órát aludt, mert rémesen ki volt merülve.) Kihoztuk magunkhoz, ott tevékenykedett, aztán gyorsan elfáradt, mert a betegség nagy úr. Szopizni nem akart, nekem viszont muszáj volt fejni. Közben kezdett bepörögni, hurcoltuk, de nyűgösködött. Végül csak szopott egy keveset.

És akkor reggel megtapasztaltam, hogy 21,5 hónap után újra menstruálok. Feltehetőleg emiatt is sztrájkolt Pimpike, mert ő már érezte, ugyanakkor a betegségei alatt rendszeresen csinálja ezt, hogy a 3-4. nap körül elkezd nem szopni.

A mai ebédre megette a meggyes-gesztenyés csirkémet, amit lefejt tejjel turbóztam, vacsorára meg répafőzeléket kapott, ugyanis a Normaflore ellenére is 3x volt széklete ma, és örülnék, ha most nem csapna át hasmenésbe a dolog, mert így is olyan kevés a bevitele. És már éberen is elfogadta a cicit. Most este pedig ivott megint vizet. Lefekvéskor nem szopizta magát álomba, hanem dzsemborizni kezdett, de amikor betettem az ágyába, nem ordított, hanem bevackolta magát, kijöhettem mellőle, magyarázgatott egy kicsit és már horpasztott is.

Határozottan jobban érzi magát, a hörgtágítót csak 3x kell neki adnom per nap, a 4. kúpot sikerült kibekkelni (csak el ne kiabáljam!!). Láztalan volt már, jobb a kedélyállapota is. Viszont szörnyen hörög, sípol a tüdeje. Hiába na, asztmatikus hörghurutja van. A taknyosság is kezd visszahúzódni, bár most meg az a hülye tapadós takony váltja fel az eddigit, azzal lehet jól szarakodni orrszíváskor. A Fluimare betegtájékoztatója írja, hogy napi 3-6-szor 1-1 fújás az ajánlott. Erre Mr. Doe: óránként? Mert egy masszív nátha alatt sokkal többször kell szívni és ahhoz kell a nedvesítés. Mellesleg 4 nap alatt kifogyott a teli flakon. Ennyit a mostani taknyosság horderejéről...

Hétfőn megyünk megint kontrollra, jó lenne, ha addig a sípolás, kilégzési nehezítettség megszűnne... (Meg végre enne és szopna rendesen.)

((Meg mondjuk soha többet ne fajulna el a nátha hörghuruttá. Tesómnál ment ez folyton. Ha a nátha kezdett elhúzódni, máris befulladt. Ahogy sportolni kezdett, megerősödött a tüdeje annyira, hogy meg tudjon bírkózni a megfázásokkal.))