Én értem, hogy a fogzás miatt, meg az időjárás és a politikai helyzet begyűrűzése, de a kurva életbe, már az x. éjjel alszom 5 órát 4 részletben. Pimpike éjfélkor megkezdi a vadszamárként ágyrácsba kapaszkodva, felállva ordítást, megyek, szoptatok, kb. 20-30 perc molyolás, aztán persze még mindig nyugtalanul tekereg, de azt már kitapasztaltam, hogy nem érdemes tovább küzdeni vele, beteszem az ágyába, ha még forgolódik és nyühög, megsimogatom, esetleg cumit is kap, aztán jó esetben alszik 1-1,5 órát, rossz esetben meg át se érek a másik szobába, már rá is zendít panaszosan. Mert nem azzal van nekem bajom, hogy szoptatni kell, hanem azzal, hogy nyűglődik. Amitől pedig végképp kész vagyok, ha nem is lehet visszaaltatni, hanem elkezd dumálni, nyihogni, nézelődni és ez megy 1-1,5 órán át, amikoris jó esetben be lehet tenni az ágyába és esetleg el is alszik, rossz esetben meg ordít, ha a kiságy közelébe viszem.

És akkor olvasom, hogy a legrenittensebb babák is már átalusszák az éjszakát... És tudom, hogy az az anyuka is folyton szoptatott, semmit se csinált másként, mint én. Igaz, az a gyerek közben megtanult járni. Mert éppenséggel a mozgásfejlődés is ludas lehet a zaklatott éjjelekben.

Tudom, hogy nem éhes, tudom, hogy nem a hasa... De azt is tudom, hogy 3 hónappal ezelőtt 1x kelt éjjel, aztán a betegsége óta meg van zavarodva szegény gyerek. Pedig most már tényleg csak akkor megyek, ha bömböl, a nyühögésre nemes egyszerűséggel kikapcsolom a bébiőrt mérgemben, mert ha nagy a gond, azt úgyis meghallom, a kicsikkel meg próbáljon már meg egyedül is megbírkózni (sokszor dumál álmában is, meg forduláskor sóhajtozik). És persze már ezerszer kipróbáltuk, hogy párásító nélkül is gáz az éjjel, takaróval és anélkül is, szóval nem a körülmények a bűnösek, itt agyban dől el megint minden.

És persze közben folyik az 1 nappali alvásra átállás (ő kezdeményezte), így ma sikerült megint negyed 7 előtt ébrednie, 9-kor meg jól bealudt a szoptatásba (mivel lófüttyöt se ivott egész reggel, de nyűgös volt nagyon, így mellre tettem) és azóta is húzza a lóbőrt, és csak reménykedhetem, hogy úgy méltóztatik kelni, hogy még a déli meleg és égető napsugarak előtt elindulhatunk a piacra, aztán játszó és haza, ebéd, majd délutáni alvás. (Ha jól hallottam, már szólt egyet...)

Egyébként 12-ből csak 4x volt ilyen visszaesős 2 alvásos, a többi napon sikerült neki tovább aludnia, aztán mentünk is el itthonról, különben indul az unalomból fakadó hisztériája, meg a szemdörzsölés, aludni akarás 1,5 órával ébredés után (úgy, hogy előtte 12 órát aludt).

Tudom, türelem. Csak alváshiánnyal elég nehéz nyugodtnak lennem, mert Pimpike nem éppen a bamba birka iskolapéldája, elég rendesen próbálgatja az ember toleranciáját.