Vámos Erotikája után több dolgot nem értek: például azt, hogy miféle beszélgetésre célzott a szerző a nyilatkozataiban, aminek a könyv olvasása után el kéne indulni? A válásról, a nyitott házasságról, vagy esetleg arról, hogy lehet-e életrajzot kanyarítani abból, hogy csak az adott főszereplő párkapcsolatait (plátóit és ténylegest) vesézzük ki. Ez utóbbira a válaszom igen, bár nem hinném, hogy Jézusról terjedelmes munkát lehetne kiadni. Amúgy semmi bajom a könyvvel, csak nagyon nem tudok vele azonosulni, mert az én agyam más síkon jár, nem szokásom megcsalni, eddig a válást is elkerültem, a nyitott házasságot meg úgy tartom marhaságnak, ahogy van.

A könyv főszereplője az én olvasatomban simán egy kis modoros és gerinctelen pöcs, aki folyton az ágaskodó farka után megy, mert egy ösztönlény. Azt nem mondom, hogy hiteltelen figura, mert lövésem nincs arról, hogy az ilyen nyominger emberen mit esznek a nők, az biztos, hogy sose ő szedte fel a csajokat, hanem azok másztak rá. A házaságban előfordult viták tökéletes példái lehetnek annak, amikor a felek csak önmagukkal vannak elfoglalva, a kompromisszumot nem ismerik és nem beszélik meg a dolgaikat. Magyarán: hogyan ne csináljuk. És mivel kultúrbarom vagyok, én nem bántam, hogy Goethe csak sormintaként jelent meg a könyvben.

Ezután olvastam Kepes András: Matt a férfiaknak könyvét. Aki a borítót tervezte, egész biztos nem profitorientált, mert arról a képről én fel nem ismertem Polgár Juditot, de szerintem voltak így ezzel mások is. Ha nem veszem a kezembe, nem olvasom el a fülszöveget, nem is veszem ki a könyvtárból. Furcsa, hogy az elején még dühös voltam, amikor azt olvastam, hogy Polgár Judit úgy versenyzett, hogy a szünetekben ment megszoptatni a hathetes kislányát, a végére azért megbocsátóbbá váltam. Izgalmas és  kellemes stílusban íródott, bár a zsenipalántás elemzéseket kicsit sokallottam, és a végén sok megválaszolatlan kérdésem maradt, de ennek ellenére tetszett a könyv.

Esze Dóra Alex és Alexét viszont a felénél is hamarabb letettem, mert nem bírtam tovább. Értelmetlen, túlbonyolított. Egyes mondatokat a mai napig nem tudtam megfejteni, szerintem az író se, beszívott, aztán leült és ami eszébe jutott, azt tolta ki magából. A bodzagőz egész más volt, azt szerettem nagyon, de biztos, hogy az az én egyszerű agyamhoz illőbb volt, olyan Nők Lapjás, és az ilyen köldökvakarászós agymenés meg nem. Ami persze nem igaz, mert bírom az agymenéseket, rájövök az összefüggésekre, apró utalásokra - szerintem az Alex és Alex egyszerűen csak el van szúrva.