Jane Doe családja

A számok tükrében:
Hossz: 72 cm
Tömeg: 8300 g
Fejkörfogat: 45 cm

Igen, 50 dkg gyarapodás 1 hónap alatt. Ezt én is nehezen hiszem el, de így van. Az anyatej szilárd kaja aránya most már az utóbbi javára áll, napközben egyre ritkábban kér szopit, nagyjából reggeli ébredéstől de. 10-ig 2-3-szor teszem mellre, és ebből az egyik az a délelőtti alváshoz a bódító. :) A másik az ebéd utáni pihenéshez az altató, és ha úgy hozza a kedve, akkor a csendes pihenő után uzsannaként is kér tejet, majd pedig esti altató és éjjel kel 1-3 alkalommal (de már ezek sem a farkaséhségről szólnak). Tízóraira tegnap egy egész üveg sárgabarackot belapátoltatott magának. Ez 190 gramm, és csak úgy, egyik napról a másikra történt ez a mennyiségi ugrás... néha félek is, hogy kidurran a pocakja, mert úgy "megtömöm", de egyébként semmi erőszak nincs etetéskor, ami ellenállást tanúsít, az annyi, hogy amikor már őrülten fáradt, akkor hadonászik a kezével, különösen a ballal és kicsapja a kanalat a kezemből. De közben tátja a száját. Ha ilyenkor finoman ráteszem a kezére az enyémet, akkor hagyja önmagát enni. Aztán ha nyűglődik, megkínálom vízzel, iszik pár kortyot, lecsúszik utána néhány kanál pép is és ha már végképp nem éhes, akkor összeszorítja a száját. Lényeg, hogy most már közel 500 ml szilárd ételt vesz magához összesen, a többi pedig anyatej (melynek mennyisége titok, mert nem mérem). Új étel a vadas marha, nagyon ízlett neki, aztán kapott déligyümölcsöt teljes kiőrlésű gabonával (ezt egyik vacsorára adtam, gondoltam, ha a felét megeszi, már az is sok, erre elfogyott az egész üveg), a 9. hónapban székletlazítónak adott sárgabarack nagyon nem kellett neki akkoron, most viszont zabálja. Almás banánt 2-3 naponta adok neki, nehogy túlzottan megfogja. Aztán a szilvás almába tettem gabonapelyhet, azt is elfogadta az utolsó falatig. A babakekszekkel ismerkedik, cél, hogy majd szottyosítsa a nyálával és kisétkezésre ilyesmiket is egyen. Mivel nem tört még át a foga, a rágást nem erőltetem (egyébként se erőltetném, de így meg nem is várható el).

A gyarapodása a rengeteg mozgás mellett különösen csoda. Meg se áll, egész nap mászik, feláll lassan mindenhol, nyitja-csukja az ajtókat, kihúzza a fiókokat, a könyvespolcról, dobozokból kirámol. Elkezdte tolni maga előtt a fellépőt. Na, ez a tudománya most még önmagát is meglepi, meg is ijed ilyenkor, pár lépést tesz, de elsírja magát, így inkább kimenekítem a helyzetből. Valószínű az is, dühíti, hogy nem tud a barikád másik oldalára kerülni. Egyre sűrűbben próbálkozik elengedett kézzel állni. 3-4 mp-re is szokott sikerülni a mutatvány. Sajnos mindig nem tudunk mellette lenni, így vannak esések, koppanások, főleg ha már fárad, akkor könnyebben elvét mozdulatokat, elcsúszik, eldől. De most már nagyon kell figyelni rá, mert egyre vadabb dolgokba kezd bele. Az állás olyan magabiztosan megy most már kapaszkodva, hogy térdben rugózik hozzá, kiabál és vigyorog. Tett mozdulatokat arra vonatkozóan, hogy oldalazva lépegessen a tereptárgyak mentén, de még nem mert elindulni, átkapaszkodni - fejben dolgozik a manőveren. És van ugye a focizás. Egyszerűen annyira ügyes, ahogy tereli a tárgyat, amit labdaként használ, vagy ahogy megfogja és eldobja. Egyre ügyesebben dob és ejt. Finommozgás terén felfedezhető már az apró szöszök felcsippentése.

A babakocsiban hol szeret lenni, tegnap például szabályosan nézelődött jobbra-balra, kihajolt a kocsiból, élvezte a világot. Máskor meg 15 perc után nyüszít, hogy vegyük ki. Csak a kenguru egyre nehezebb, de kitartás, ha elkezd járni, talán könnyebben megoldjuk a sétákat. Határozottan figyeli a madarakat, kutyákat.

Beszéd terén most nincs nagy újdonság, de amit csinál, az marha szórakoztató. A sírása viszont minden eddiginél hangosabb, sokszor a saját hangom se hallom, pedig próbálnám megnyugtatni. Kedvenc mondóka egy ideje a Sétálunk, sétálunk...

Befejeztük átmenetileg a vaspótlást, a széklete így visszaállt normális állagúvá. Egyelőre nincs benne rendszer. Naponta többször van, aztán olykor kimarad 2 nap... A gombás pelenkakiütés viszont rendszeresen visszatér. Pár nap szünet és újra piros a feneke. Fogzás, ezt mondják rá, én néha allergiára is gyanakszom, pláne ha 2 nap alatt elmúlik a kencére.

Alvás. Hmmm. Úgy tűnik, áttért a délelőtt és délután 1 alvásra, de ezek ideje változó. Ha délelőtt csak félórát szundít, délután aztán 1,5-et is pihen, de ha felverik egy autóriasztóval és nem tudom visszaaltatni, akkor jön a fekete leves, mert baromi nyűgös lesz estig, viszont nem tudok mást tenni. Sétálunk, hogy a levegőn szellőztesse ilyenkor a kis fejét.

A héten fogunk venni kemény talpú cipőt (terveim szerint Salus-t), hogy a sétákon ki tudjam tenni a kocsi mellé. Mivel kapaszkodva stabilan áll, azt hiszem, ezzel már nem okozok kárt a testében.

Igazából rengeteg dolgot tudnék róla mesélni. Hihetetlenül szórakoztató, édes, ahogy játszik velünk, igényli a társaságunkat, és aztán vannak a mélységek, amikor nagyon rossz a kedve és sír, meg hisztizik, mert nem az van, amit ő akar, de ami veszélyes, azt akkor sem szabad. Most már kezd kisgyerek formát ölteni, az a pici csecsemő, aki egykoron volt, a múlté, a szívem vérzik és egyben repes: baromi sokat nőtt és fejlődött a kis Pimpernel.

El kéne kezdeni rajzolnunk, ehhez majd venni kell ehető zsírkrétát, meg ujjfestéket. Ha elmúlik az influenzajárvány, szétnézünk a boltokban.