Elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor ismét sminkecsetet veszek a kezembe, és kőpúderral tompítom az arcbőröm hibáit utcára menet előtt. Sőt, egy lehelletnyi szemceruzát is használok a felső szemhéjamra. Mostanság már nincs igénytelen kontyba fogva a hajam (mert eddig csak ennyire futotta időmből), bár tarkón most is összefogom, de francia csattal, hogy azért valamit mutasson is, és hagyom, hogy érvényesüljön a színe, meg a hossza (ha már egyszer mellíroztatom). A rúzzsal bajban vagyok, mert puszilgatom a kölyköt, és akkor ő foltos lesz, de legalább ajakápolót kenek rá, hogy ne legyen cserepes.

És már tervezgetem a melegebb időszak ruháit is, a farmer + kinyúlt póló kombót laza vászon ingekkel, nadrágokkal, szoknyákkal kívánom lecserélni. Oké, a plusz 10 kilót most még nem tudom eltüntetni, bár rajta vagyok, de nem is ezzel van a bajom, hanem azzal, hogy elfelejtettem csinosan járni-kelni. Azért most már irgumburgum, ne legyek lestarpált gyeses anyu, aki mindenbe beleszarik! És nekem is jobb érzés a lift tükrébe nézni akkor, ha kicsit összeszedettebb vagyok. :)