Tömeg: 9030 gramm
Hossz: 77 cm
Fejkörfogat: 47 cm
Jár. Itthon már alig mászik, kétlábas az élet, kint rendszerint fogja az ujjunkat, úgy sétál, de ha biztonságban érzi magát, megy egyedül is. Kint azért sűrűbben elkapja a hév és átvált mászásba. Élvezi, ahogy toppogathat a cipőben. Öööö, a lakásban még zokniban nyomja, cipővel akkorákat esett, mert rohant és megbotlott és azt mondtam, 2 hónapot még kibír, csak kicsit legyen üzembiztosabb. Továbbá a cipő fémcsatja jót tesz a járólapnak...
Elkezdte tanulni a lépcsőzést. Ennek megvoltak az előjelei, emelgette a lábát, de oldalra és nem előre, mostanra viszont minden a helyére kattant a fejében, és tegnap föl-le lépcsőzött a sétányon. :) Persze erősen kell fogni mindkét kezét és segíteni neki, mert sokszor még túl nagyot lép és nem bírja a kuffert. Lefelé meg menne, mint a bolond, szólni kell neki és visszafogni, hogy hékás, lépcső, nagyot lépsz, óvatosan.
3 testrészt üzembiztosan mutat meg, a lábát, a kezét és a fülét. A többi még zagyvalékos. :) Egyébként magától sajátítja el a tudományt, én csak adom alá a lovat (öltözéskor, fürdéskor mindig mondom, mint csinálok, immár 15 hónapja, olykor-olykor külön is mutogatom neki), és vissza-visszaellenőrzöm, hogy na, megy-e már neki. Volt egy aranyos sztori, a játszón mondtam neki, hogy menjünk oda az erőd lábához, erre mutatta a saját lábait. Kis ügyes.
A WC-papírt szokta letépni, aztán azt szaggatja cafatokra (finommozgás), ha a formabedobó nem is hozza lázba, de a habtapiból kiszedegetett betűket megpróbálja visszaütögetni (csak nem jó helyre, de a szándék a lényeg), a kockákat próbálja egymásra tenni, de sokkal izgisebb installációkat építeni bébiételes kupakokból, borostyánláncból, itatóüveg tetőből. A kincseit hurcolja a lakásban, felteszi a polcra, elviszi a cipősládához, vagy bedobja a szennyestartóba (így lett kimosva a katicás iránytűm ;).
Félnapot képes a kezében egy szövegkiemelővel korzózni a lakásban, azt nézegeti, forgatja, vagy csak egyszerűen a csuklóját tekergeti és közben megy mindenen keresztül.
Hihetetlen, miket ért meg, milyen szivacs az agya. A múltkor egy St. Germain számot hallgattunk, én pamparáztam az ütemre, mert neki nagyon tetszett a zene és táncolt hozzá. A dallamot és a pamparát úgy megjegyezte, hogy pár nap múlva a számot meghallva elkezdett táncolni és "énekelni".
Néha már összejön neki és simogat, nem ütöget. Lelkes házimunkás, tegnap a partvist kérte el, és azt tologatta. Amúgy segít ágyazni, az ágyterítő ráncait lesimogatja. A felmosóvíz habjában pancsol, a porszívót tolja, a rongydarabbal pedig törölget.
Új szó: kuka. És megyünk az utcán, egy kuka mellett haladunk el, felszólítás nélkül mutatja és mondja. Némi orosz akcentussal (kú-ká). :)
Enni-inni nem kér, azt nekünk kell kitalálni, hogy épp mi a kínja. Amúgy hihetetlen fickó, mert amennyire nem eszik esetenként, meg műsorozik az etetőszékbe üléskor (külön technika kell ahhoz, hogy szép csendben üljön be), aztán meg betol egy egész adag kaját. És ahogy finnyáskodik egyik nap, máskor meg lecsót eszik (amiben ott van a paradicsom magja és a paprika héja, de ha kellően éhes és ízletes, nem zavarja, nem öklendezik). Olykor bármit főzhetek neki, elfogy azonnal, máskor meg a csillagokat is lehozhatom az égről, akkor se. Először fogy el egy egész doboz gabonapehely szavatossági időn belül, ami nagy fegyvertény nála. Rágásban ott tartunk, hogy nyalogatja, kettéharapja és eldobálja a kaját, néhány morzsát meg lenyel. Egyszer erre is ráérez és akkor menni fog, csak bírjam türelemmel kivárni. :)
Fogak száma továbbra is 5, fent is dudorodik az ínye, lent is látni valamit, a feneke épp most gyógyult meg, piros volt nagyon és gombás is, a szája körben vissza-visszatérően fogzási ekcémás, felsikolt álmában többször, hajnali 1-kor, meg 5-kor felébred és nem alszik vissza 1,5 órán át... ez mind-mind pécsi kesztyű fogzásra utaló jel, bla-bla-bla. Egyszer biztos 20 foga lesz.
A napirendünk úgy néz ki, hogy fél 7 és fél 8 között ébred valamikor, aztán reggelizik tejterméket (joghurt vagy túrókrém), majd 9 körül lemegyünk sétálni (szó szerint, ugyebár ő is jön a lábán, ha elfárad, akkor megy vissza a kocsiba), vásárolni. Fél 11 körül hazamegyünk, tízóraizik gyümölcsöt (reszelt keksszel, gabonapehellyel), aztán szopizik és alvás. Ébredés után ebéd (húsos főzelék, sajttal vagy tejszínnel dúsítva), majd én házimunkázom egy picit, ő meg vagy segít, vagy egyedül serénykedik a játékaival, vagy nyafog és akkor nem igazán haladok, hanem próbálom őt megnyugtatni. 4 után gyümölcsös uzsonna. Fél 5 után pedig megyünk megint játszózni. Fél 7 körül vacsora, 7 után fürdetés (már szokott kapni habfürdőt is, mivel az nagyon tetszik neki) és rendszerint 8 - fél 9 között szoptatás, alvás. Persze vannak kevésbé szabályos napjaink, amikor hajnal előtt 2 héttel kel, amikor az istenért nem akar visszaaludni, de nagyjából ez a csapásirány.
A szoptatás az életünkben lassan csak az alváshoz kapcsolódik, éjjel 2-4 alkalommal kel, meg van a nappali és az esti fektetés. Ezeken kívül akkor, ha nagyon mászik rám, és nagyon nem evett, ivott semmit, megszoptatom. Lassan a vígasztaláshoz sem kell neki szoptatás, elég hozzábújni, cirógatni.
Ma kapta meg az MMR védőoltást, ujjak csuriban, rontás elleni mondóka óránként mantrázva... A Prevenar után semmi, de semmi oltási reakció nem volt, könyörgöm, most se legyen semmi!!!
Ti mondtátok