Pénteken elvittük Pimpit, mert megint kiújult a szája körüli ekcéma, amit én fogzási ragyának hívok, de persze ezt a diagnózist nem osztja velem egy doki se, pedig tudom, hogy nekem van igazam. :)
Szóval negyed 10-re értünk oda, akkor már 32 beteg várakozott előttünk. Átfutott az agyamon, hogy akkor most kell menni Ikeába és piacozni, aztán húzni haza... Bő 2 óra után megkérdeztem az asszisztenst, hogy kb. mikor jövünk mi, nem lehetne-e a 1,5 éves gyereket soron kívül fogadni, mert már a padlón fetreng az álmosságtól. A jóindulathiányban szenvedő alkalmazott azonban felcsattant, mert támadásnak vette a kérdésemet, és annyi volt a válasz, hogy 8 óra 5 perckor kezdték a rendelést, de egyébként mi vagyunk a következő turnus. Ez azt jelentette, hogy 20 perc múlva jutottunk be harmadmagunkkal (és még most se vettek előre), akkor szép szolidan beelőztem egy kislányt, mert Pimpike kezdte nagyon unni a helyzetet, a dokker megnézte a kiütést, sokat sejtetően mondta az asszisztensnek, hogy atópia, megkérdezte, hány hónapos a gyerek, majd 2,5%-os hidrokortizonos arckrémet rendelt. Mondta még, hogy a paradicsom, citrus félék okozhatják, időről időre ki fog újulni, mindig tiszta vízzel mossam le a száját étkezés után, és ki fogja nőni. De hiszen ezt teszem mindig, van neki saját szájtörlő kendője, zsírozom vissza a bőrét rendszeresen Bepanthennel, de a fogzási nyállal nem tudok mit tenni, a cumit meg könyörögve kéri, és ennél jobban már nem szigoríthatom meg a használatát.
Hazafelé a buszon elaludt (ez a jobbik eset, mert egyszerűbb az alvó gyereket vetkőztetni, mint öltöztetni), aztán 3,5 órát húzott le egyben. Mivel a rendelőben nem volt hajlandó se enni, se inni, ebédre megette a főzeléket, meg kért gyümölcspépet és utána szopott is. Aztán arra a napra fel is függesztette az evést, másnap még ennél is szörnyűbben evett, vasárnap meg fokozta a koplalást.
Ma reggel már egyáltalán nem fogadott el kaját, 6-kor kelt, szomjas volt, éreztem, hogy meleg a homloka. Hőemelkedése van, valószínű a szakrendelőben összeszedett valamit. Vlt rá ideje, meg lehetősége is, mert a fül-orr-gégénél olyan beteg gyerekek várakoztak, akiknek csak rá kellett nézni az arcára és meg lehetett mutatni, hogy hol tart a genny a melléküregükben.
(És persze a Heim Pál bőrgyógyászatára is hiába mennénk, mert előjegyzett betegeknek 11-től kezdődik a rendelés, ami alvásidő. Találni kéne egy jó maszekot...)
Ti mondtátok