Boldog ünnepeket kívánok !
Puszi-nyuszi!:-)))

jaj, ez nagyon jó! nálunk is az első bogár, aminek megtanulta a nevét, a bodobács volt.:) én is arra tanítom, amire te, cserébe viszont azt tanítja meg a fiam, hogy _nem kell undorodni, félni_ a bogaraktól. most már úgy gyomlálok a kertben, hogy a kihúzott gaz után ugrik egy-két tücsök is, és nem rohanok el sikítva, hanem dolgozom tovább; meglepetésemre nem is bántanak, hagynak élni. nahát!:))) (és most tanultam meg, hogy mi a tücsök, szöcske, sáska...khm...)

Néha jó lenne tudni, hová tűnt az a kislány, aki a kerti békákat befőttes üvegben gondozta, akinek aranyhörcsöge volt és gilisztát gyűjtött. Most meg minden porcikámban megfeszülök, ha valamilyen állathoz hozzá kell érnem, mert vagy fertőzést kapok tőle, vagy szimplán csak undorodom. De ennek ellenére nem taposom agyon a pókot, hanem kitessékelem a lakásból, és ha lehet, akkor a legyet, darazsat se bántom, hanem kihessegetem. Szóval állatot csak nézek, de nem tapogatok.