Jane Doe családja

Amikor a fodrásznál arról beszélgettem, hogy nem vagyok elkeseredve a munkanélküliségem miatt, mert családunk jelen állapotában időbeosztásilag és bébiszittelésileg jobb az államilag fizetett szabadságon itthon, továbbá hiszem, hogy pont emiatt alakulnak így a dolgok, akkor úgy éreztem, hogy egészen egyben vagyok lelkileg, és világbéke, keblemre mindenki. És milyen zavarbaejtő, hogy ezek ellenére és mellette mentális zavarral élek, gyógyszert szedek és papírom van róla. Felötlött bennem, hogy le kéne állni a gyógyszerről, mert újra erős vagyok. Kb. olyan ez, mint amikor az alkoholista úgy érzi, hogy egy pohár még nem a világ vége. Most már tudom, hogy kétszer is éreztem ezt, hogy én vagyok a világ ura, aztán úgy zuhantam a kútba a gyóccerom nélkül, mint a darab kő. Tehát eldöntöttem, hogy elsőként konzultálok a főnénivel, szerinte szabad-e.